A fa ablak, a fa parketta, a hajópadló esete a farontó gombákkal – avagy a gombafertőzés kialakulásának megelőzése tényleg ilyen egyszerű lenne?

A faanyag, a parketta, a hajópadló, a fa ablak szereti a vizet magába szívni, emiatt jó táptalajt nyújt a farontó gombák számra. Azonban ahol a szükség, ott a segítség?

Mit kell tudni a farontó gombákról?

Az epeletekben előforduló farontó gombák két fő okra vezethetők vissza: a fertőzött faanyag beépítésére és a nem kívánatos nedvesség jelenlétére. Az előfertőzött faanyag különösen veszélyes, mivel nedvszívó képessége jóval nagyobb, és kémhatása kedvezőbb a másodlagos fertőzés kialakulására. Bár a spórák terjedését illetően csak feltételezésekre támaszkodhatunk, biztos, hogy a spóra csak akkor válhat fertőzési forrássá, ha a faanyag bizonyos mennyiségű vizet kap. A gombásodás okát kutatva mindig a nedvesség forrását kell keresni. Az épületekben keletkezett káros nedvesség részben az építés idején, a kivitelezés során elkövetett hibákból, gondatlanságból és a környezeti körülmények kedvezőtlen együtteséből származik. A megmunkált fának, akár fa ablak, akár parketta, akár hajópadló, akár más formát ölt, megvan az a sajátos tulajdonsága, hogy a vizet mohón és bőven veszi fel, viszont lassabban veszíti el.
Nyilvánvalóan víz nélkül nem lehet építeni, hiszen már a vakolat is sok vizet tartalmaz. Ha az építkezés ősszel vagy télen történt, akkor a falak teljesen csak fél-egy év múlva száradnak ki. Ennyi idő alatt a fa azonban a nedvesség következtében már kárt szenvedhet. A vakolat és a fal a fánál sokkal könnyebben szárad ki. A fal már száraz lehet, amikor a gerenda még mindig nedves, legalábbis annyira, amennyire a páraszint lehetővé teszi. Pince nélküli építkezés esetén a megfelelő szigetelés hiánya segíti elő a talaj felől a falak, a feltöltés, az aljzatbeton és ezzel a padlózati faanyagok (pl. parketta, hajópadló) átnedvesedését. A fal- és padló alatti szigetelés hiánya, nem megfelelő kialakítása, esetleg előregedése miatt különösen az alagsori vagy földszinti helyiségekben lépnek fel súlyos gombásodások.

Honnan a víz, hogy jön a képbe?

Az épületbe bejutó víz hiányosságai a tetőfedő anyagok (cserép, pala) hibáiból, az ereszcsatorna hiányából, az eldugult ereszcsatornákból, a rosszul beállított parkoló szélű panelekből lefolyó víz és közvetlenül az épületet érő csapadékok káros hatásából adódnak. Minél hosszabb ideig szívódik fel a víz a falakba, annál nagyobb a károsodás. Az udvarról visszapattanó vagy az épület külső részeiről lefolyó, leszivárgó víz, valamint a teraszok, erkélyek, földszinti járdák és a terepszint kialakításának hibái miatt bejutó víz ugyancsak okozhatja a falak átnedvesedését. A padlástérben lévő belső csapadékvíz-elvezetőknél az ázás nagymértékű károsodást okozhat a fafödém gerendáin. A nyomó- és lefolyócsövek hiányosságai esetén elsősorban a falak átnedvesednek át, amelyek közvetítésével a falba épített fa gerendák és a födém feltöltő anyaga átnedvesedik.
Vastag falaknál és födémeknél a lefolyórendszer hibáiból adódó átnedvesedés beázási foltként sokszor nem is látható, vagy csak későn észlelhető. Kockázatos és veszélyes a beépített fa idő előtti lefedése, elsősorban a falburkolat és a parketta lakkolása, műanyaggal való borítása, amely ugyan megakadályozza a külső fertőzést, de megkönnyíti az esetleges gomba káros hatását, mert a faban lévő vízmennyiség elpárologtatását teljesen megszünteti. Gyakran fordul elő gombásodás olyan régi házakban, ahol az eddig hagyományosan kezelt hajópadló, parketta még gyenge szigeteléssel is megfelel, azonban felújításkor annak lakkozása már súlyos fertőzéshez vezet. Lakások kényelmesebbé tételére, elválasztására, tetőtérbe építésekor, ha a nedves helyiségre fa felület, pl fa ablak kerül, és a lefolyó nem megfelelően lejt, gyakran dugulás alakul ki, ami ázást idéz elő, és a farontó gombák károsodásához vezet. A faanyagvédő szerrel történő kezelés helytelen végrehajtása vagy elmaradása szintén a gombafertőzés kiváltó oka lehet.
Az épületekben károsító hatású farontó gombák megelőzése érdekében építkezéskor és felújításkor csak egészséges, megfelelően száraz faanyagot (parketta, hajópadló lapot, fa ablak keretet) használjunk fel, és korlátozzuk a faanyag átnedvesedését. Rendszeresen és megfelelően karbantartva tartsuk az épületeket, és felújításkor figyeljünk a gombásodott anyagok felderítésére és eltávolítására, szükség esetén pedig alkalmazzunk faanyagvédelmi szereket. A megelőzés elsősorban fizikai (építéstechnikai) módszerekkel valósítható meg, de egyes esetekben kémiai eljárások is hatékonyak lehetnek. A megelőzés gyakorlati lehetőségeit a következőkben részletezzük:

A hajópadló, a parketta, a fa ablak bölcs kiválasztása

Megfelelő faanyag használata: Csak szabványos, előírt nedvességtartalmú faanyagot és faipari termékeket (pl. gerenda, parketta, hajópadló, fa ablak stb.) szerezzen be, és kerülje a túl nedves fát. Ügyeljen arra, hogy vakpadlók, hajópadló felületek és födémek készítésekor ne használjon fertőzött vagy silány minőségű faanyagot, és ugyanezt tartsa szem előtt az ajtó- és ablaktokok esetében is. Ügyeljen arra, hogy a beépítendő faanyagban ne legyenek rovarjáratok. Kerülje a használt zsaluzódeszka alkalmazását és a bontásból visszanyert faanyag beépítését. Ha takarékossági okokból mégis bontott, de egészséges faanyag beépítésére van szükség, kezelje faanyagvédő szerrel.
A faanyag átnedvesedésének megakadályozása: Az építkezés helyén fedett, szellős helyen, megfelelően rakva tárolja a faanyagot, hogy minden része érintkezhessen a levegővel, és védje meg a nedvességtől. Az épületek fa padlózatai alá készítsen szigetelést a felszívódó talajnedvesség ellen, és frissítse fel az elöregedett vagy meghibásodott szigetelést. Gondoskodjon arról, hogy a gerendavégek ne érjenek közvetlenül a falhoz, és hagyjon kb. 3 cm-es hézagot. A vakpadlót és a parketta burkolatot soha ne illessze szorosan a falak vakolatához, hanem hagyjon legalább 1-1,5 cm távolságot. A páralecsapódás elkerülése érdekében szigeteljen a nedves, hűvös, földszinti helyiségekben, például szalagparketta alkalmazásakor. Kerülje a fa padlózatok használatát nedves helyiségekben. A falak és a mennyezet belső vakolását végezze el a padlózat alatti feltöltés előtt, és győződjön meg arról, hogy a feltöltés teljesen száraz és szerves anyagoktól mentes.
Ha a feltöltő anyag nedves lenne, szárítsa meg megfelelően a padló lerakása előtt. Kerülje az épületbe hordott bontási törmelék használatát feltöltésre. A beépített faanyagot csak száraz állapotban mazsolja le vagy kezelje szárítást gátló anyaggal. Az épület elkészítése után egy évig szórja a parkettát, lehetőleg kevés vízzel és gyorsan. A munka alatt gondoskodjon arról, hogy ne ázzon be az épület. Az épületbe bejutó esővizet azonnal törölje fel az általános falnyílásokon keresztül, és esős időben tartsa nyitva az ablakokat és az ajtókat a folyamatos szellőzés érdekében. Rendkívüli esetekben (pl. repedések, beázás stb.) gyorsan intézkedjen. Gondoskodjon az átnedvesedett faanyag gyors kiszárításáról, amely egyes esetekben csak bontással (pl. lakkozott parketta eltávolításával, lambériák leszedésével stb.) érhető el.