Széf, álló tükör, boros pohár - a 3 leggyakoribb évindító ígéret, amit majdnem mindegyikünk megfogad, de szinte egyikünk sem tart be

Újévi fogadalmat tenni a könnyűnél is könnyebb, de mind tudjuk, hogy a hajnalban tett ígéretek ritkán tartósak. Amint érkezik a világos – és néhány kellemetlen felismerés – a sötétben, felindulásból tett fogadalmaink hatályukat is vesztik – szerencsére. A szilveszteri fogadalom azonban ennek minősített esete és mind elkövettük már legalább egyszer.
Az újév indító fogadalom ugyanis a vágyainkról, álmainkról szól. Tele széf, kellemes látvány az álló tükör előtt állva, soha ki nem fogyó boros pohár. Az újévi ígérgetés a lelkiismeret pezsgője, amiben pancsolva megpróbáljuk elfojtani vagy semmissé tenni feloldani a múlt vélt vagy valós hibáit, tévedéseit, mulasztásait. Épp ezért a fogadalmak be nem tartásának következményeivel el kell számolnunk, és fel kell készülnünk az önvédelemre: alapos kifogásokkal. A január hosszú, a csabítás nagy - nézzük, hogy puhulnak fel a leggyakoribb újévi fogadalmak!

Az újévben lefogyok – gondolta az álló tükör

Ez a fogadalom ritkán elhamarkodott, mert hosszas töprengés előzi meg – és sok cukor. Teli hassal persze könnyű szilárd elhatározásra jutni, de még könnyebb ilyen-olyan kifogásokat találni, ha korog. A maradékra hivatkozással lehet némi időt nyerni („méghogy kidobjuk a bejglit?!”). De a vérbeli ígérgetők mind tudják, hogy legjobb fogadalmak feltételes módúak (jövőre lefogyok, ha…).
A fogyással kilátásba helyezett vonzó (és egészséges) külső (és belső) persze saját érdek (lenne), de a fogadkozó társaságának talán még fontosabb a jó eredmény. Végülis az ember lánya/fia többet van nézve, mint amennyit ő nézi magát az álló tükör előtt. Vagyis mivel mások kedvéért is fogy, a fogadkozónak nem kell egymaga viselnie a fogadkozással járó felelősséget. Miért ne mondhatná mondjuk rögtön az utolsó ünnepi töltöttkáposzta lenyelése után, hogy lefogyok – ha te is? Vagy lefogyok – ha leteszed a cigarettát? Persze, aki biztosra megy, olyan feltételeket szab, amelyek halandó által nem befolyásolhatók (pl. lefogyok – ha anyukád kevesebbet beszél). A kézen közön így elsikált fogadalom után egyetlen dolgunk marad, mégpedig az, hogy kimondjuk (és megcselekedjük): mossuk kezeink!

Az újévben nem iszok– gondolta a boros pohár

Ez a fogadalom bizonyos véralkohol szint felett elkerülhetetlen, akármilyen bódult is az agy.  Leggyakrabban újév hajnalán üti fel fejét, és rögtön számos mutációt mutat – a fogadalmat tevő önismeretének és körülményeinek függvényében. Akik tudják, hogy tartoznak a májuknak legalább egy-egy gesztusszintű ígérettel. De túl jóban vannak az alkohollal, bátran kimondják (ha kibírják): jövőre nem iszunk – annyit! Azok, akik nemcsak a májuknak, hanem a pénztárcájuknak is tartoznak, önmaguknak egy utolsó boros pohár egófröccsöt hiteleznek: jövőre nem iszunk – el annyit! Az elkerülhetetlen felé tántorgók, akik tudják, hogy nincs másnap gyógysör nélkül, mind azt halandzsázzák: jövőre nem iszunk – majd annyit! A könnyelmű fogadalom alóli legjobb kibúvó megtalálásában segít a Detox, hogy ép testben tiszta ésszel ígérgethess!

Az újévben spórolok – gondolta a széf

Mivel az ünnepi szezont a pénz legyen, a többit megvesszük mottója uralja, a spórolásra vonatkozó újévi ígéretek csapatostul repkednek ilyentájt. Mind tudjuk, hogy a lé(t) határozza meg a tudatot, de az ünnepek után ezt sajnos tapasztaljuk is. Az üres széf, pénztárca diktálta fogadalom megfellebbezhetetlen. Így a jövőre spórolok - ha!, a jövőre spórolok – de!, a jövőre spórolok – csak! típusú kifogások útja járhatatlan – gondolnánk elsőre.
Persze az igazi fogadkozók nem hamarkodnak el semmit. Így az idő=pénz tételben rejlő távlat belátására sem kell tovább várni, mint a néhány elkölthető ezerforintos felbukkanásáig. Ha ugyanis az idő=pénz, akkor a pénz=idő, ebből következően az idővel történő takarékoskodás a pénzzel való takarékoskodást is jelenti. Vagyis ha megfelelő termékekre fordítódnak, olyanokra, amelyekkel időt spórolhatunk, akkor nem kiadásnak számítanak az elköltött forintok, hanem tulajdonképpeni bevételnek. Tehát a jövőre spórolok – úgy hogy költök kifogás kivételesen nem kifogás.