Habarcs, vakolóhabarcs, zsákos vakolat, gipszkarton lap: a fontosabb vakoló anyagok bemutatkozása

A habarcs, vagyis vakolóhabarcs segítségével vagy más módon, gipszkarton lap, zsákos vakolat által létrehozott vakolatot arra használják, hogy festékkel vagy tapétával való fedésre alkalmas, sima, lapos felületet biztosítsanak belső falak és mennyezetek számára. A vakolat hang- és hőszigetelést is biztosít, valamint védi a felületeket a tűz ellen. A díszítőelemek, amelyek sok régi épület falainak és mennyezeteinek jellegzetességei, gipszből készülnek. A felújításokhoz ezek a díszítőelemek is beszerezhetők.

Vakolatkészítési módszerek: vakolóhabarcs vs. gipszkarton lap

Két alapvető vakolatkészítési mód létezik: a hagyományos nedves vakolás és a "szárazburkolásként" ismert gipszkarton alkalmazása.

A hagyományos technika és a vakolóhabarcs

A hagyományos vakoláshoz habarcs, vagyis vakolóhabarcs és víz keverékét használják, amit vakolókanállal visznek fel a durva alapra egy, két vagy néha három rétegben, majd elsimítják. A megszáradt vakolat a fal vagy a mennyezet szerves részévé válik. Az alap lehet tégla, keretes rács vagy vakolt lécezésű mennyezet. A lécezés fakeretre szegezett vékony facsíkokból áll, amelyek tartják a maltert. A hagyományos vakolás gyakorlást igényel, hogy nagy területen sima, egyenletes felületet tudjunk biztosítani. Megfelelő eszközök és anyagok alkalmazásával egy amatőr is jó eredményt érhet el.

Szárazburkolás gipszkarton lap segítségével

Modern házakban és felújításoknál a falak és a mennyezet szárazburkolására papírbevonatú gipszkarton lap anyagot használnak. A gipszkarton lap burkolatnak nincs száradási ideje, és kisebb gyakorlatot igényel az alkalmazása is. A nagy, sima gipszkarton lap anyagot hozzászegezik, csavarozzák vagy ragasztják a falakhoz és mennyezetekhez, hogy alapozóréteget képezzenek. A gipszkarton felületét csiszolás után le lehet festeni, vagy le lehet fedni vékony réteg vakolattal.

A zsákos vakolat

A vakolatport általában 25 kg-os papírzsákokban árulják – innen a zsákos vakolat kifejezés. A sérült vakolat kijavításához kisebb, 2,5 kg-os kiszerelésű zsákos vakolat csomagokat is lehet vásárolni a barkácsboltokban. Általában gazdaságosabb nagyobb zsákokban vásárolni, de a munka méretétől függően próbáljunk csak annyi vakolóanyagot venni, amennyire szükségünk van. Az esetleges hiány pótlására érdemes egy kis tartalékot is tartani, hogy ne fogyjon ki a vakolóanyag a legrosszabb pillanatban.

Tárolás

A vakolóanyagot száraz körülmények között tároljuk. Ha bizonyos ideig a szabadban tároljuk, a nedvesség elleni védelem érdekében fedjük be műanyag fóliával. Műanyag lapokra helyezve tartsuk távol a papírzsákokat a betonpadlótól. A kinyitott zsákok könnyebben magukba szívják a nedvességet, ami lerövidítheti a felhasználási időt és megkeményítheti a vakolatot, ezért a nyitott csomagot tartsuk légmentesen záró műanyag zsákban.

Vakolóanyagok fajtái

A modern vakolóanyagokat általában gipszvakolat (gipszkarton) vagy cement, mész és homok keverékével készítik. Az eljárások és adalékanyagok változtatásával a gyártók különböző alapokhoz illeszkedő vakolatokat tudnak előállítani. A vakolatokat két alapvető kategóriába sorolják: durva vakolatrétegek (alaprétegek) és finom vakolatrétegek (fedőrétegek).

• Gipszvakolatok: Ezek kalcium-szulfát alapanyagból készülnek. A gipszvakolatok kötési ideje adalékanyagokkal szabályozható, és csak beltéri munkákhoz használhatók. Miután elkezdett kötni, nem lehet vizet adni hozzá.
• Cementes vakolatok: Cement és mész alapú homokos vakolatok, melyeket helyszínen kell keverni. Az alaprétegekhez durvább, a fedőrétegekhez finomabb szemcséjű homokot használnak.
• Vakolóanyagok kiválasztása otthoni munkákhoz
• Általános gipszvakolatok: Gyorsan kötnek, általános vakoláshoz nem alkalmasak, de kisebb javításokra megfelelőek.
• Carlite vakolatok: Késleltetett kötésű gipszvakolatok, könnyű súlyú adalékanyagokkal előkeverve, melyek könnyű alkalmazhatóságot és hőszigetelést biztosítanak. Kötési idejük 1-2 óra.
• Homokos vakolatok: Hagyományos nedvesvakoláshoz használt meszes és homokos alapvakolatok, melyek nem olyan erősek, mint a gipsz- és cementalapú vakolatok. Főként adalékanyagként használják cementes homokos vakolatokhoz.

Ha tehát a fentiek szellemében vásárolunk/dolgozunk, nagyot biztosan nem tévedünk.